– Ne menj le, hallod, nagyon sokan lesznek, bajod esik! – mondta, és bal hátsú lábát előrenyújtva ügyeskedte ki a lábujjak közül az egérárpa toklászait.
– Tudom, mindenki ott lesz, de én is hallani akarom!
– Akkor hegyezd a füled itt...
– Te tudod, hogy nekem mit jelent ez, mégis akadékoskodsz...…
Valahogyan úgy kell elképzelni, hogy a veteményes egy mesebeli királyság. De nem úgy, hogy abban a sütőtök, meg a paradicsom az uralkodó! Azok csak a díszlet, a borsó a fizetőeszköz. A király a Nagy Útifű (egy nyár alatt többen is, Első Nagy Útifű, Második Nagy Útifű...) És a nép a laboda, a…
A törökszegfű, ha villamosra vár a Moszkvatéren, akkor a temetőbe megy.
Ha van mellette karaj csont nélkül a szatyorban, akkor csak a piacról haza. Az is lehet, hogy akkor gurul, huzzák.
Randevúra nem jár.
Ami a piacról megy haza, annak a vize nem poshad meg. Cserélgetik.
Ami a Moszkvatéren…
Ezer a labdarózsa.
Most csak ring. De ha leesne, elpattogna. Azután gurulna. Egy patakba ugrana. Lebegve úszna. Parton szárítkozna. Senkihez se szólna. Inkább már bújdokolna, csak éjszaka gurulna. Nappal lapulevél alá bújna. Az égboltra vágyna. Hogy a teliholdnak is legyen labdája, a rózsának is…
– Gyárban. – válaszolta János komolyan.
– Apám nem fog örülni… – csóválta a fejét a lány, aztán visszabújt a férfi nyakához, és nem is próbálta titkolni, hogy milyen élvezettel szagolgatja.
Még háromszor találkoztak a bemutatkozásig, egyszer a Fűvészkertben, ott csók is volt, egyszer moziban,…
az erdő csupa puha illat, csupa puha sár.
mohapapucsban álldogálnak a fák meztelen. várnak. márciust. mert a hónapok csak hónapok, de a március az valaki. üzenni fog, de nem azt, hogy "érkezem majd", csak azt, hogy "ittvagyok". nagy lesz akkor a kapkodás. a fák hajladoznak majd, viszketősen rázzák…
– Eriggy vissza az erdőbe! – mondta a diófa a cinkének – kitelt a tél, mire vársz még?!
A cinke rázogatta kis fejét, felrebbent, visszaszállt, lábacskáit emelgette, karmocskája a diófába vájt, csőrét törülgette benne:
– Ez a tavaszi kert veszélyes már, motoznak benne, zajos is lesz hamar, a…
a januárt megkentük, feltekertük, felszeleteltük és megettük, mint egy piskótatekercset. édes volt és kevéske.
a februárt feltekerem, kiviszem és kirázom majd, mint egy kisszőnyeget, és vele a telet.
a márciust meghajtogatom és vízreteszem, mint egy papírhajót.
az áprilist számbaveszem,…
a hólétó hétemelet mély. ezt most pontosan lehet tudni, ahogy tükröződik a házunk. a gumicsizma szára nem hétemelet magas. a gördeszka pedig felfordítva sem tutaj. a hólétavat nem szabad megközelíteni. a hólétónak három holdja van, egy a fogyó, kettő meg az utcai lámpák. a hólétóra éjjel leszállnak…
hétköznap héttízkor egészen a metróajtóhoz kísér egy fiú egy vak lányt a nyugatinál. amikor eléjük csúszik a metró, egymásfelé fordulnak, mozog a szájuk. megáll a szerelvény, pontosan előttük nyílódnak az ajtók, a fiú tenyerébe pontosan belefér a lány hajlított karjának könyöke, egy kicsit lök…